Mivégre van a haj?
Hogy többi bőrfelületünk miért csupasz, inkább csak találgatjuk. Sejthető viszont, hogy ilyen csekély szőrzetből miért jutott pont a fejünkre haj. A fej különösen fontos testrészünk, itt található körülvett agy, amit mindenféle káros hatástól meg kell óvni. A haj tompítja az ütéseket. Rossz hővezető, ezért jól véd a túl nagy hidegtől és melegtől, megóvja a fejet a túlzott ultraibolya-sugárzástól.A mai ember számára hajának esztétikai, társadalmi-szociális, sőt lélektani szerepe sem mellékes. A haj feltűnő helyen van, így meghatározza megjelenésünket. A frizura tükrözi a személyiséget, utal a korra, divatirányzatra, társadalmi szerepre. A dús ápolt haj a fiatalság és életerő jele, jelképe, hajproblémáink pedig egészségi vagy lelki állapotunk jelzői lehetnek.
Hajzat vagy szőrzet?
Noha a testszőrzet és a haj szálai között van néhány különbség, lényegét tekintve ugyanarról a "bőrfüggelékről" van szó. Nem is minden nyelvben van rájuk külön szó, ahogy a magyarban. Egyébként testünk tele van szőrtüszővel, csak talpunkra és tenyerünkre nem jutott. A szőrtüszők működése a veleszületett genetikai tényezők és a hormonális szabályozás hatására testtájanként eltérő, az életkorral változik.
A haj tehát nem más, mint a fejet borító testszőrzet. A fejbőr szőrtüszői általában aktívabban működnek, a haj kissé gyorsabban nő, mint a test más helyein található szőrzet. Őszülése is eltérő, a szemérem- és hónaljszőrzet például később őszül. A hajas fejbőrön átlagosan 100 ezer szőrtüsző helyezkedik el. Számuk örökletesen meghatározott, a különböző hajtípusokra más és más sűrűség jellemző, átlagosan négyzetcentiméterenként 200 szál nő, átmérőjük 0,05-0,2 mm lehet.
Különleges anyag, bámulatos szerkezet
A szőrszálak anyaga ugyanaz, mint a körömé: elhalt sejtek maradványanyaga, szaru. 97%-ban egy fehérje, a keratin, 3%-ban pedig víz alkotja. Maga a hajszál három rétegből áll: Kívülről az önmagában színtelen, mintegy hét vékony rétegből álló cuticula borítja és védi. Szerkezete leginkább az egymásra fekvő tetőcserepekhez vagy a toboz pikkelyeihez hasonlít, ahol a lemezkék vége a fejbőr felől rögzített, és a hajszál vége felé tudnak kinyílni. Ha szabályosan egymásra simulnak, a haj is sima és fényes. A fénytelen, száraz, töredezett hajszál cuticulája sérült. Sérülékenysége és állapota a hajgyökerek működésének függvénye. Egészséges szőrtüszőből ellenállóbb hajszál nő. Kívülről a faggyúmirigyek anyaga vonja be. A cuticula alatt található a hajszál legvastagabb rétege, a kéreg vagy cortex, amely elszarusodott bőrsejtekből jön létre, és sok szabályos szerkezetbe csavarodott keratinszálból áll. A haj főként a cortex szerkezetéből adódóan nagyon rugalmas és erős. Egyetlen hajszálra 100 grammnyi terhet akasztva sem szakadna el, 100 ezer hajszál 10 tonnát tudna megtartani. Ez nem jelenti azt, hogy büntetlenül lehet húzni hajat, mert bár maga a szál valóban erős, a hajhagymáknál könnyen kiszakadhat. A keratin szálak közötti területet viszonylag nagy víztartalmú, kocsonyás állomány tölti ki, amiben a színt meghatározó pigmentek is helyet kapnak. A hajszál közepén elhelyezkedő velőállomány, hajbél vagy medulla.
Mikrogyulladás a fejbőrön: minden hajprobléma forrása?
Mit tegyünk, hogy ne öregedjen a hajunk?
Mi mindenre jó az alma?
7 érdekesség, amit jó tudni a hajról
Honnan nő a hajszál?
A fejbőr legfölső szövetrétege a hám, alatta helyezkedik el az irha, s az ebbe belemélyedő hajgyökérből nő ki a hajszál. Hajgyökér - vagy szőrtüsző - a hajszálnak a bőrfelszín alatti része. A hajgyökér legalsó, kiszélesedő szakasza a hajhagyma (bulbus). A hajhagymába alulról betüremkedő rész a hajszemölcs (papilla), melynek kötőszövetes állományába a hajképző sejteket tápláló vérerek és idegek hatolnak be. A hajszemölcs fölső részénél találhatók a gyors osztódásra képes, keratintermelő mátrixsejtek. Az alulról szaporán osztódó sejtek a fölöttük levőket kifelé és a bőrfelszín irányába tolják. A sejtek a szemölcs vérellátásától eltávolodva elvékonyodnak, és fokozatosan elpusztulnak. Közben orsó alakúvá válnak, és keratintartalmuk vékony szálakat alkot, amelyek összesodródva a hajszál kérgére jellemző szerkezetbe - kemény keratinná - tömörödnek. A hajbél állománya is a mátrixsejtektől származik, de kissé eltérő módon alakul, itt lágy keratin keletkezik az elszarusodás folyamán. A szőke hajból ez csaknem teljesen hiányzik.A hajszál a cuticula (szintén a hajszemölcs sejtjeinek terméke) révén rögzül a belső, s azon keresztül a külső gyökérhüvelyhez, végül a bőr szomszédos szöveteihez.
A fej bőrében is megtalálhatók az izzadság- és faggyúmirigyek. A több kis lebenyből álló faggyúmirigyek a hajszál- és a szőrmozgató izom által határolt szögletben helyezkednek el, és kivezetőik a szőrtüszők felső harmadába nyílnak, hogy zsíros váladékukkal bevonják, ezáltal védjék, selymessé és rugalmassá tegyék a hajszálakat. A "kenés" úgy működik, hogy a lassan növő haj a faggyút a bőr felszínére hozza, amit a kezünkkel, illetve fésülködéssel oszlatunk el a fejbőrön.
Amint láttuk, a hajban már sem erek, sem idegek nincsenek. Mivel teljesen élettelen, nem érez, nem fáj. Csupán a hajszálak finom mozgását érzékelhetjük, amit a hajszemölcs beidegzése és a szőrtüsző körüli speciális érző idegvégződések közvetítenek.
Színt vall a haj
A haj festékanyaga, a melanin a hajhagymánál elhelyezkedő bőrsejtekben, a melanocitákban termelődik, és parányi csatornácskákon keresztül jut a hajszálba. A melaninnak különböző színű változatai ismertek: a sötétbarnás, feketés eumelanin, a sárgától a vörösesbarnáig terjedő színárnyalatokat adó feomelanin, a feomelaninhoz tartozó trichokróm, ami a vöröses árnyalatú hajban található meg, és a neuromelanin. A hajszínt döntőn a hajszál cortexében és medullájában lévő eumelanin- és feomelanin és e pigmentek aránya határozza meg. A szőke hajban kevés pigment van, közepén alig található medulla. A színhatást befolyásolják a haj hajszál vastagságától, átmérőjétől és szerkezetétől függő fizikai-fénytani tulajdonságai, a fényelnyelő és -visszaverő képesség. Amikor a melanociták működése alábbhagy, a hajszálba nem festék, hanem apró légbuborékok szállítódnak. Az ősz hajszál színét a keratin világos színének és a fényvisszaverő légbuborékoknak köszönheti.A haj egy életen át
A lanugo rövid és puha pigment- és velőnélküli piheszőrzet, a magzati testszőrzetre jellemző. A vellus szálak is viszonylag rövidre nőnek, vékonyak, velőnélküliek, nem pigmentáltak. Ilyenek alkotják a gyermekek testszőrzetét egészen a kamaszkorig. A terminális szőrszálak erősek, festékanyaguk miatt jellegzetes színűek, van velőállományuk. A vellus és terminális szálak közötti átmeneti típus is létezik (intermedier).
Az újszülött általában pár centis hajjal jön világra, testét több-kevesebb piheszőrzet borítja. Haja, szempillája és szemöldöke már a születéskor is nagyrészt végleges (terminális) szőrszálakból áll. Születés után hajas fejbőrön lévő lanugo velőnélküli (vellus), majd végleges (terminális) hajszálakra cserélődik. Testét a gyerekkor végéig megmaradó vellus szálak borítják. Kamaszkortól a férfiaknál e szőrszálak 90%-a, nőknél csupán kb. 35%-a cserélődik végleges, erős szőrszálakra.
Hajunk 15-30 éves kor között növekszik a legerősebben. 35-40 éves kor között a hajhagymák száma 20%-kal csökken. A haj korral járó megritkulása teljesen normális. Negyven-ötvenévesen - a férfiaknál valamivel korábban - kezdődik az őszülés, a hajszálak pigment-tartalmának fokozatos csökkenése. Először a halánték, majd férfiaknál a szakáll deresedik. Kezdete és mértéke örökletes tényezőktől és az életmódtól függ. A feszültségekbe, gyors életvitelbe "bele lehet őszülni. A szinte egyik napról a másikra történő őszülést többnyire pszichés stressz váltja ki. Pontos mechanizmusa nem ismert. Ilyenkor nem egész hajszál vált egyszeriben fehérre, csupán a stresszhatás után keletkező hajszál-szakasz lesz fehér. Az idő előtt és viszonylag gyorsan bekövetkező őszülés hátterében állhat valamilyen betegség, akár magas láz is. Nem árt utánanézni, mi okozza.
Remélem írhattam valami újat és valami tanáccsal is szolgálhattam! :D
